Hibabejelentés

Alapító okirat, SZMSZ

Minden, amit az alpító okiratról és az SZMSZ ről tudni kell.

Társasház alapítása általában

A társasház alapításának sajátos esete új épület építésénél az elõzetes alapítás (Tv.8.§). Az épület létrejötte elõtt a telekre való építési jog megszerzésével és az alapítási elhatározásnak alapító okiratba történõ foglalásával a társasházat elõzetesen meg lehet alapítani. Az építési engedély és az alapító okirat alapján lehet kérni, hogy az elõzetes alapítást az ingatlan-nyilvántartásba a földhivatal feljegyezze. A feljegyzés jogi hatása, hogy a társasház alapítási szándéka köti azt a személyt, aki a feljegyzés után az ingatlanra bármilyen jogot szerez.

A feljegyzést követõen az épület felépülte után a használatbavételi engedély alapján a földhivataltól kérhetõ a társasház végleges bejegyzése. Elõfordulhat, hogy a használatbavételi engedély eltér az építési engedélytõl. Ha az engedélyezett eltérés érinti a közös és a külön tulajdonra nézve az alapító okiratban szereplõ megjelöléseket, az alapító okirathoz mellékelt alaprajzot, akkor az alapítóknak (illetõleg a bejegyzéskori tulajdonostársaknak) módosítaniuk kell az alapító okiratot, még a bejegyzési kérelem benyújtása elõtt.

Az elõzetes alapítás lehetõsége elhárítja az alapítás elõtt a tulajdonostársak megegyezésének hiánya miatt felmerülõ alapítási akadályt. Gyakran elõfordul akár építõközösségi létesítéssel, akár értékesítésre épülõ társasház esetében, hogy a tulajdonostársak közül valaki meggondolja magát és valamely korábbi vita miatt nem kívánja aláírni az alapító okirat tervezetét, vagy azt bizonyos engedmények megszerzéséhez köti.

Ilyenkor fennmarad az építõközösség, illetõleg az ingatlan közös tulajdona, jelentõs érdeksérelmet okozva valamennyi tulajdonostársnak. Az alapító okiratnak bírói ítélettel történõ pótlása sok idõt, fáradságot kíván, és költséget okoz.

A társasház-tulajdon alapítása tehát új (esetleg felépülõ) vagy korábban emelt meglevõ épületre lehetséges.

A társasház létesülhet nemcsak lakóépületre, hanem nem lakás célú épületre (iroda-, üzletház, üdülõ stb.) is. Az épülettel szemben a társasház szempontjából minimális követelmény, hogy az épületen belül legalább két önálló lakás vagy nem lakás célú helyiség, vagy egy lakás és egy nem lakás célú helyiség legyen.

A nem lakás célú helyiségekre, illetõleg az ilyen helyiségekbõl álló társasházra általában a lakásokra, illetõleg a lakóépületre vonatkozó szabályok alkalmazását rendeli el a Tv. (4. §). A nem lakás célú helyiségre nézve a Tv. eltérõ szabályt egyedül a 12. § (3) és (4) bekezdéseiben tartalmaz, ott kifejezetten utal is erre, megkülönböztetve ezen épületrészeket a lakásoktól.

Új épületre az alapítás elõfeltétele, hogy a leendõ épület építési telke rendelkezésre álljon, amihez elsõsorban az adott földrészlet önálló ingatlanként való ingatlan-nyilvántartási bejegyzése szükséges.

Az alapító okirat tartalmi és alaki követelményei

Az alapító okirat a társasház legfõbb dokumentuma, ezzel létesítik a társasháztulajdont, valamint a társasház-közösséget. Mind a tulajdoni szabályokat, mind a közösség szervezetére vonatkozó rendelkezéseket a közösségnek továbbra is az alapításkor szabályoznia kell. A Tv. által bevezetett könnyítés abban áll, hogy 1998. március 1-je után a szervezetre vonatkozó szabályokat az alapító okirat helyett az úgynevezett szervezeti-mûködési szabályzatban is megállapíthatják a tulajdonostársak.

Két tétellel bõvült az alapító okirat kötelezõ tartalmi köre, egyrészt meg kell jelölni, hogy a közös tulajdoni hányadok kiszámításának mi volt a módja, másrészt fel kell venni a közösség nevét és azt az alapító okiratban, lehet és kell rögzíteni.

Ezek után tekintsük át az alapító okirat tartalmát.

Meg kell jelölni a külön tulajdonba kerülõ lakásokat és nem lakás célú helyiségeket, valamint egyéb ilyen tárgyakat. A lakásprivatizáció nyomán tömegesen jött létre olyan helyzet, hogy a társasházban levõ nem lakás célú helyiségek nem a közös, hanem a külön tulajdonba kerültek. A lakásokat és a helyiségeket általában emelet és ajtószám szerint szokás megjelölni, az alaprajzon pedig sorszámozva. Itt kell feltüntetni a külön tulajdonú lakásokhoz, helyiségekhez tartozó egyéb helyiségeket is, melyek tehát ugyanúgy külön tulajdonba tartoznak, mint maga a lakás. Ha a lakáshoz tartozó helyiségeket nem kívánják külön tulajdonba sorolni, de használatát illetõen a külön tulajdon tulajdonosának kizárólagos használatába kívánják utalni, akkor azokat a közös tulajdonból a lakáshoz tartozó kizárólagos használatú helyiségként kell feltüntetni. Nem szükséges, hogy az alaprajz feltüntesse a lakás beosztását. Az alapító okiratban az alaprajz szerinti számozást és az alapterületet kell feltüntetni.

A közösség szerveit, azok hatáskörét már az SZMSZ is tartalmazhatja, és mivel általában elõnyösnek mutatkozik ezen ügyeknek rugalmasabb szabályozási formája, ezért azokat az SZMSZ körében tárgyaljuk

Az alapító okirat módosítása

A tulajdonostársak egybehangzó akaratnyilatkozatukkal módosíthatják az alapító okiratot. A módosítás formai feltételei megegyeznek a létrehozáskori feltételekkel, a módosítást is írásba, mégpedig közjegyzõ által készített vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. Ez a fajta módosítási lehetõség kiterjedhet az alapító okirat valamennyi rendelkezésére a felek szerzõdési szabadságának elve alapján.

A szerzõdés, és így az alapító okirat módosításának is van egy sajátos esete (Ptk. 241. §-a), amely - az egyik szerzõdõ fél kereseti kérelme alapján - a bíróság számára engedi meg a szerzõdés módosítását. Eszerint a bíróság akkor módosíthatja a szerzõdést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerzõdéskötést követõen beállott körülmény folytán a szerzõdés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. A bírói gyakorlat kialakította ennek alapján az alapító okirat módosítására vonatkozó sajátos eseteit.

A szervezeti-mûködési szabályzat elfogadása

Az SZMSZ elsõsorban a nagyobb méretû társasházak számára fontos, hiszen a kisebb, jellemzõen 6-12 lakásos tradicionális társasházi lakóközösségek szervezete laza kereteket igényel. Számukra is elõnyös szabályozási lehetõség azonban, ha az egyénileg nem mérhetõ közüzemi fogyasztás költségmegosztását a tulajdoni hányad arányához igazított szabálynál igazságosabb, az egyéni fogyasztás arányait jobban megközelítõ elosztási szabályra válthatják. Erre ugyanis alapító okirati módosítás esetén általában nem volt remény.

A 6 lakást meg nem haladó nagyságú társasházak részérõl is felmerült olyan igény, hogy pl. a közös költség viselésének szabályait rugalmasabban állapíthassák meg. Mivel az SZMSZ megalkotására vonatkozó rendelkezések a Tv.-ben az általános szabályok közé kerültek, ezért a kisebb, szervezetüket tekintve a közös tulajdonhoz igazodó társasházak [Tv. 21. § (3) bek.] is alkothatnak SZMSZ-t. Hangsúlyozzuk azonban, hogy ez csupán lehetõség és nem kötelezõ vele élni, hiszen a kötelezõen megállapítandó szervezeti szabályok az alapító okiratba is belefoglalhatók.

A szervezeti-mûködési szabályzat tartalma

  • A Tv. vezette be az SZMSZ megalkotásának lehetõségét. A társasház tulajdonostársai SZMSZ-ben rendezhetik
  • a társasház-közösség szerveit, azok hatáskörét, jogait és kötelezettségeit,
  • a közös költség viselésének szabályait [6. § (1) bek.].
    A fenti általános felhatalmazást a Tv. kiegészíti adott ügyre vonatkozó, egyediesített felhatalmazásokkal, melyeket a tulajdoni szabályok (II. fejezet) és szervezeti szabályok (III. fejezet) között részletez.

    Az egyedi felhatalmazásokban nem szereplõ, de az általános jellegû felhatalmazó rendelkezés körébe illeszkedõ kérdéseket az SZMSZ megállapíthat. Tipikus példája ennek az a régi gyakorlat, amellyel egyes társasházak még a korábbi kogens ( jogi fogalom: feltétlenül alkalmazandó - a szerk.) jellegû szabályozás mellett is létesítettek a Tvr.-ben nem említett egyéb szerveket, bizottságokat. A közösség szabályozhat az SZMSZ-ben egyéb olyan kérdéseket is, amelyek még az általános jellegû felhatalmazás körébe sem tartoznak, mert a Tv. diszpozitív szabályozása ezt megengedi. Az ilyen SZMSZ-beli szabályozás sem érintheti azonban azokat az ügyeket, amelyeket a Tv.
     
  • alapító okirati rendelkezés [külön tulajdon használatára, hasznosítására vonatkozó szabály, Tv. 12. § (2) bek.],
  • a valamennyi tulajdonostárs egyhangú elhatározása [a rendes gazdálkodás körét meghaladó munkálatokról és azok kiadásairól való döntés, Tv. 23. § (1) bek.], vagy
  • a valamennyi tulajdoni hányad meghatározott többségével meghozandó döntés [a közös tulajdonba tartozó épületrész külön tulajdonként történõ megalapítása az alapító okirat elõzetes felhatalmazása alapján, Tv. 3. § (2) bek.] körébe utalt.
    A nem lakás céljára szolgáló helyiség (üzlet, iroda, vendéglátóhely) használati módjának megváltoztatása
    Mivel a társasházak elsõdleges funkciója általában a nyugodt lakhatás biztosítása, ezért a jogalkotó a nem lakás célú helyiségek használati módjának befolyásolására az eddig ismertetett módokon túl külön is lehetõséget biztosított
 

Tv12.§-a ugyanis kimondja, hogy a lakóépületben lévõ társasházban a közgyûlés legalább 2/3-os szavazattöbbségû határozatával megtilthatja a külön tulajdonban lévõ nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítási módjának megváltoztatását, ha az a társasház rendes mûködését vagy a lakhatás nyugalmát zavarná.

Miért minket válasszon

Az általunk kezelt társasházak már tudják a választ, azonban az új ügyfeleink számára szeretnénk bemutatkozni. A kozoskepviselot.hu, mint márka számára fontos a társasházaink elégedettsége. Hiszünk abban, hogy egy elégedett Társasház tulajdonosai más társasházaknak is ajánlani fognak minket, így mindent megteszünk azért, hogy a társasházkezelés során Ön maximálisan elégedett lehessen, másoknak is ajánljon minket.​

Néhány pontban szeretnénk összefoglalni, miben tudunk egy átlagos társasházkezelőnél többet nyújtani:

Bővebben